Még mielőtt csak enyémek lennének a gyerekek, vagyis 5 óra előtt, gondoltam, ebéd után kicsit lepihenek, hogy feltöltődjek energiával az estére. Pár óra igazán kijár nekem, hogy egyedül legyek. Viszont Mia teljesen máshogy gondolta. Feljött a szobámba, és miután mondtam, neki, hogy aludni szeretnék, (ami nem teljesen volt igaz, inkább csak pihenni, és/vagy sorozatot nézni) folyton azt kérdezgette, hogy miért. A válaszom röviden annyi volt, hogy mert csak. Persze felkínáltam neki is eme csodás lehetőséget, hogy velem aludjon, mivel neki amúgy is kell. Ezt az ajánlatomat, viszont hatásozottan visszautasította. Kitessékeltem a szobából, majd az ágyamra fekve úgy tettem, mintha aludnék. Tudtam, hogy be fog jönni. Először alig hallhatóan kopogott az üvegajtón, majd belépett a szobába, és jól hallhatóan tájékoztatott afelől, hogy egy gonosz legyet látott a szobámban, ezután hangosan a nevemen szólított, illetve az ébresztőóra hangját utánozva próbált felkelteni. Mivel tudtam, hogy ezt képes lenne a végtelenségig csinálni, míg tényleg fel nem kelek, így inkább előbb hagytam magam "felébreszteni". Egészen közel jött az ágyamhoz, és újra közölte észrevételét, hogy egy gonosz légy van a szobámban. Erre csak annyit tudtam mondani, hogy engem nem érdekelnek gonosz legyek. Mellesleg semmilyen légy nem volt még a házban sem. Tovább tettettem, hogy alszok. Ez alkalommal mint, aki megértette, hogy mit szeretnék, elkezdte suttogva énekelni a héber altatódalt, amit anyukájuk szokott nekik énekelni lefekvés előtt. De ezt is hamar megunta, újra közel jött hozzám, és a nevemen szólongatott, hogy kelljek fel. A szoba ajtaja hirtelen a huzat hatására becsapódott, mire Mia kissé megijedve azt kérdezgette, hogy ki volt az? Választ nem kapott kérdésére, így újból hozzám fordult, én továbbra is csukott szemmel feküdtem az ágyon, gondoltam egyszer csak megunja, és "békén hagy". Na persze....ahogy én azt elképzeltem... Mia tényleg nem értette, miért és ki csapta be az ajtót. Egy szörnyre gyanakodott, ezért tovább szólongatott, hogy menjünk le, vigyem le őt. Miával egészen szórakoztató vitatkozni és ezt általában ő is élvezi. Ennek tudatában most sem hagytam magam, nem engedtem kérésének. Mondtam, hogy menjen ő egyedül ha akar én maradok. A párbeszéd valahogy így hangozhatott kettőnk közt magyarra fordítva:
Mia: - Piri, lemegyünk?
Piri: - Nem. Menj egyedül.
Mia: - Te is!
Piri: - Én nem.
Mia: - Miért nem?
Piri: - Mert nem. Pont.
Mia: - Menjünk le!
Piri: - Nem. Menj ha akarsz!
Mia: - De te is!
Piri: - Én nem.
Mia: - Miért nem?
Piri: - Mert nem.
Mia: - Menjünk le!
És ezt a párbeszéd kört még párszor végigforgattuk, de én untam meg hamarabb. Felvettem Miát, és levittem a nappaliba.Békésen visszatérhettem szobámba. Mivel őt lent Tze'ela várta egy cumisüveggel, így neki is eljött az idő a délutáni szundításra. Békésen visszatérhettem szobámba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése